MARCZINKA CSABA:
Elment veled a keleti reneszánsz
Veress Miklós emlékének
El lett táncolva az utolsó tánc,
kilobbant fényű keleti reneszánsz...
A búcsú gesztusait gyakoroltad,
búcsúpohárral végső kocsma asztalán.
(de aztán még egy ideig maradtál
– elüldögéltél utolsó asztalnál...
közben lassan félig elfeledtek,
mire a valódi búcsú elérkezett!)
Az erdő már rég nem a vadaké,
s az éjszaka is a gyűrött atlaszon
már jó ideje véget ért – kiürült
poharat hagytál ott az asztalon...
Mozgó világod újra elakadt,
keleti reneszánszod lecsengett,
kocsma-Balassiként pedig felélted
talentumod utolsó morzsáit!
(talán későn és rosszkor mentél el)
(pedig úgy indultál, hogy TE LESZEL A...)
Marczinka Csaba
Elment veled a keleti reneszánsz
Veress Miklós emlékének
El lett táncolva az utolsó tánc,
kilobbant fényű keleti reneszánsz...
A búcsú gesztusait gyakoroltad,
búcsúpohárral végső kocsma asztalán.
(de aztán még egy ideig maradtál
– elüldögéltél utolsó asztalnál...
közben lassan félig elfeledtek,
mire a valódi búcsú elérkezett!)
Az erdő már rég nem a vadaké,
s az éjszaka is a gyűrött atlaszon
már jó ideje véget ért – kiürült
poharat hagytál ott az asztalon...
Mozgó világod újra elakadt,
keleti reneszánszod lecsengett,
kocsma-Balassiként pedig felélted
talentumod utolsó morzsáit!
(talán későn és rosszkor mentél el)
(pedig úgy indultál, hogy TE LESZEL A...)
Marczinka Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése