Marczinka Csaba
Csehovos
megyünk még majd Moszkvába
(egyszer biztosan elmegyünk)
– ha máskor nem: következő
életünkben vagy álmunkban!
egyszer Moszkvában lányokkal
– Alina, Nágya s Alisza –
(valamikor egyszer együtt,
ha előbb nem, sohanapján)
de ÁLMODNI oly jó róla...
(közben meg dekkolsz a pusztán
egy kisvárosban vagy tanyán
– idáig bírtál eljutni)
Csajkovszkijon és Schuberten
andalodunk romantikus
félálomba (nosztalgia
egy „sosemvolt múlt” után?)
(az igazi múlt az át nem
élt, a csak ELKÉPZELT MÚLT
– az már nem romolhat el!)
„Átalszunk” majd jobb jövőbe?
2019 december
_________________________________
Jönnek a keleti lányok (neten)...
ír Olga, Alina, Alexandra
(mind ábrándos-érzelmes e-mail
– kis „virtuális szex” a semmiben):
lesz-e legalább Találkozás?
vagy:maradnak virtuál-fantáziák?
(addig fantáziálsz, míg lemerülsz
– nem marad „lekvár” az akcióra!)
(de lesz még egyáltalán valaha?
avagy véglegesül az Ábránd-Család?
– ha fel nem robbantják a reáliák)
így tűnődsz mailek s lányarcok felett
igazi „Love Storyn” ábrándozva...
– habár befizetnél már egy „numerára”!
(hátha messzi Alinát feledtet
egy kéznél levő „készséges” Natasa?)
2020 január
___________________________________
Isztambulba vagy Bizáncba?
Isztambul vágyom nálad randevúzni...
Ámde: be vagy a Héttoronyba zárva!
Melyik izgat: régi város vagy mai?
Isztambulba jöttél vagy Bizáncba?
Hagia Sophiát vagy a Kék Mecsetet?
Vagy tán mind a kettőt látni akarod?
Ó- és újvárost egyszerre keresed!
Bizánc az elsüllyedt tudatalatti,
Isztambul pedig tán a „felettes én”?
Hodigitria-Anya fölött dzsámi...
Európa szélén s Ázsia csücskén
összeér kelet-európai
meg nyugat-ázsiai tudat és én!
2019 május
______________________________
Éti csiga-lét
Búvok csigaházamba mélyen,
nem akarok kilátni belőle
– tekergőzöm önmagam körül
egy szinte ivartalan létben!
A meszes páncél ápol s eltakar,
benne bújok önmagam elől
és menekülök a valóságból
egy elképzelt belső valóba...
Álmodom még egy szebb világról,
de már tenni nincs erőm érte.
Marad hát a csigalét végül,
ki tudja meddig vegetálsz benne?
2017 tavasz
________________________________
Kityezs*
mielőtt végleg kifosztanám – akár
a gondolat s emlékezés ködében
virtualice – lemerül hirtelen
valamiféle tó jege alá...
eltűnik az arc, a kép – lemerül
az alsó-aranykori holttérbe,
ahogy formalinsírba húsműemlék,
– néha villant felé kreátorelme!
de jégcsákány vagy Nap tűzlehellete
nem rántja sohasem a felszínre...
– csak valami komoly szerelemérzés
(bár e kettő voltaképp egyremegy)
*Kityezs: legendás orosz város, mely egy monda szerint a
Ladoga-tó jege alá merült a közeledő tatárok elől kincseivel
2001 tavasz
Marczinka Csaba
Csehovos
megyünk még majd Moszkvába
(egyszer biztosan elmegyünk)
– ha máskor nem: következő
életünkben vagy álmunkban!
egyszer Moszkvában lányokkal
– Alina, Nágya s Alisza –
(valamikor egyszer együtt,
ha előbb nem, sohanapján)
de ÁLMODNI oly jó róla...
(közben meg dekkolsz a pusztán
egy kisvárosban vagy tanyán
– idáig bírtál eljutni)
Csajkovszkijon és Schuberten
andalodunk romantikus
félálomba (nosztalgia
egy „sosemvolt múlt” után?)
(az igazi múlt az át nem
élt, a csak ELKÉPZELT MÚLT
– az már nem romolhat el!)
„Átalszunk” majd jobb jövőbe?
2019 december
_________________________________
Jönnek a keleti lányok (neten)...
ír Olga, Alina, Alexandra
(mind ábrándos-érzelmes e-mail
– kis „virtuális szex” a semmiben):
lesz-e legalább Találkozás?
vagy:maradnak virtuál-fantáziák?
(addig fantáziálsz, míg lemerülsz
– nem marad „lekvár” az akcióra!)
egyelőre nincs „kilövési helyzet”!...
(de lesz még egyáltalán valaha?
avagy véglegesül az Ábránd-Család?
– ha fel nem robbantják a reáliák)
így tűnődsz mailek s lányarcok felett
igazi „Love Storyn” ábrándozva...
– habár befizetnél már egy „numerára”!
(hátha messzi Alinát feledtet
egy kéznél levő „készséges” Natasa?)
2020 január
___________________________________
Isztambulba vagy Bizáncba?
Isztambul vágyom nálad randevúzni...
Ámde: be vagy a Héttoronyba zárva!
Melyik izgat: régi város vagy mai?
Isztambulba jöttél vagy Bizáncba?
Hagia Sophiát vagy a Kék Mecsetet?
Vagy tán mind a kettőt látni akarod?
Ó- és újvárost egyszerre keresed!
Merre fordul leginkább a tudatod?
Bizánc az elsüllyedt tudatalatti,
Isztambul pedig tán a „felettes én”?
Hodigitria-Anya fölött dzsámi...
Európa szélén s Ázsia csücskén
összeér kelet-európai
meg nyugat-ázsiai tudat és én!
2019 május
______________________________
Éti csiga-lét
Búvok csigaházamba mélyen,
nem akarok kilátni belőle
– tekergőzöm önmagam körül
egy szinte ivartalan létben!
A meszes páncél ápol s eltakar,
benne bújok önmagam elől
és menekülök a valóságból
egy elképzelt belső valóba...
Álmodom még egy szebb világról,
de már tenni nincs erőm érte.
Marad hát a csigalét végül,
ki tudja meddig vegetálsz benne?
2017 tavasz
________________________________
Kityezs*
mielőtt végleg kifosztanám – akár
a gondolat s emlékezés ködében
virtualice – lemerül hirtelen
valamiféle tó jege alá...
eltűnik az arc, a kép – lemerül
az alsó-aranykori holttérbe,
ahogy formalinsírba húsműemlék,
– néha villant felé kreátorelme!
de jégcsákány vagy Nap tűzlehellete
nem rántja sohasem a felszínre...
– csak valami komoly szerelemérzés
vagy tán egy sikeres újjászületés!
(bár e kettő voltaképp egyremegy)
*Kityezs: legendás orosz város, mely egy monda szerint a
Ladoga-tó jege alá merült a közeledő tatárok elől kincseivel
2001 tavasz
Marczinka Csaba
Fotó: Ingyen háttérkép
Olvastam verdeidet. Mindannyian álmodtunk magunknak más világot. Az álmodozás az élet megrontója. Gyere vissza a földre.
VálaszTörlés